Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Interjú Roberttel (2010.05.02)

2010.05.09

 

ROBERT PATTINSON INTERJÚJA A GÖRÖG HOMME MAGAZINNAK.

Mikor tudtad meg , h az egész világ megőrül a karaktered miatt?

Fogalmam sem volt róla , h ez mennyire nehéz , főleg amikor még csak az első filmet forgattuk.De amikor visszatértünk LA-ba , h átvegyünk néhány részt , akkor nagyon megdöbbentem , mert k.b. 500 rajongó sikítozott az utcán , néhányan pedig autógrammot kértek. Ma már megszoktam a sikítozást , de az utóbbi időben a rajongóim azt kérik , h harapjam meg őket, és ez ijjesztő. Egyszer egy lány megkérdezte , h mit csináljon ahhoz , h ráfigyeljek. Viccből azt válaszóltam , h érdemes lenne neki levetkőznie , és megtette. Néhány ember bizonyára mindenre képes.

Mikor döntötted el , h színész leszel?

Amikor 12 éves lettem , sok minden megváltozott az életemben. Kevert iskolába kezdtem járni , ez meglehetősen érdekes és mókás volt. Például felfedeztem magamnak a hajzselét. Egyszer amikor apukámmal voltam egy étteremben , találkoztam a helyi színjátszókör lányaival.Apukám megkérdezte , h nem szeretnék-e én is beiratkozni. Elég jó döntés volt , ert azokhoz a fiúkhoz tartoztam akik nem törődtek a tanulással , és nem csinálták meg a házit. A tanárok szerint tehetséges voltam , csak lusta. Engem igaz a tanulás hidegen hagyott.

Szereted az interjúkat?

Hát ... valójában eléggé ideges vagyok előttük . Igyekszek minnél többet beszélni , hogy a sok idegtől ne kezdjek el sírni. Egyszerüen kimondom a legelső gondolatomat. Persze ha a magánéletemről van szó , akkir inkább hallgatok , ez a legjobb módszer a megvédésére. De sajnos az emberek kérdezősködnek , én meg válaszolok , mert ez a kötelességem. Benne van a szerződésben.

Melyk színész a példaképed?

Itt sok színészt sorólhatnék fel , de most James Deant választom.

Milyen érzés  amikor látod magadat a képernyőn?

Borzalmas. Nem szeretem nézni a saját filmjeimet. Nem tudom hova bújjak , félek , h hamisan játszottam. Ez mindig megviselt engemet , ez és az emberek hamis reakciója . Emlékszem serdülőként a barátnőm hazudott nekem. Próbáltam sírni , de mem sikerült , akkor semmit sem éreztem.

Félsz a vereségtől ?

Szerintem amíg az ember saját magát objektívan értékeli , addig nem kell ettől félnie. Ezt a Harry Potter után értettem meg , amikor mindenki enbem Anglia legforróbb pasijaként kezdett kezelni.Aztán mindenki elfelejtett , és a szúnyogot sem érdekeltem . Fontos emlékezni arra , h kik vagyunk , és h csak magunkra számíthatunk.

Mit gondolsz mi lesz amikor vége lesz a Twilight sagának?

Igazán szólva a kérdésed után engem kicsit ijjeszt ez a perspektíva.

Hogyha minden most érne véget mit éreznél?

Semmit sem . Azt szeretném , ha komoly színészként kezelnének . Szégyelni akarom magamat.

Fordította : Marietta , speciálisan ennek az aftertwilight weboldalnak . A másolás tilos!